A penészesedés

A penésszel senki nem szeret együtt élni, joggal, hiszen sem nem esztétikus, sem nem egészséges. Pedig egyre több embernek okoz fejtörést a penész megjelenése a lakásban, miután az elmúlt években olyannyira elterjedt a nyílászáró-csere, s a modern ablakok sokkal jobban zárnak, mint a régi, megvetemedett faablakok. Így viszont nem tud a réseken a levegő folyamatosan cserélődni. Állandóan, résnyire nyitva tartani egy ablakot? Nem megoldás persze, hogy rosszul záródó nyílászárókat hagyjunk, vagy helyezzünk el a lakásban, vagy akár résnyire folyamatosan nyitva legyen az ablak. Ezzel ugyanis megugrik a fűtésszámlánk, hiszen az állandóan és kontrollálatlanul beáramló hideg levegő miatt jelentős fűtési többletre van szükség, valamint a hideg levegő egy idő után bizonyos pontokon lehűti a falakat, így ott lecsapódik a pára, majd megindul a penészesedés. Szigetelni soha nem árt Egy még szigeteletlen, vagy rosszul szigetelt lakás esetében ilyenkor a legtöbbször fel szokott merülni a szigetelés, mint megoldás (persze csak akkor megoldás ez, ha már nincs más okból történő vizesedés: tipikusan csőtörés, talajvíz, terasz rossz szigetelése, tető beázása. Ezeknek tehát utána kell járni, s esetleg vízszigetelésre is szükség lehet előbb). A hőszigetelés nemcsak a falakon kiáramló hőmennyiséget csökkenti, hanem egyenletesebb falhőmérsékletet eredményez, többek között a hőhidakra gyakorolt hatás miatt, ezáltal a kritikus pontokon nem fog lecsapódni a pára, így nem alakul ki penész. A hőhíd azért marad Arra azonban már kevesen figyelnek, hogy hőhidakat szigeteléssel csak mérsékelni lehet, teljesen megszüntetni nem. A hőhíd ugyanis mindössze annyit jelent, hogy egy fal esetében vannak hidegebb pontok, jellemzően olyan helyeken, ahol különböző hővezetési tulajdonságú anyagok találkoznak (pl. a fal és a koszorú), illetve ahol a külső fűtetlen falfelület jóval nagyobb, mint a belső fűtött, jellemzően a sarkok. A lényeg azonban az, hogy nincs az a tökéletes szigetelés, amelynek esetében ne lenne hidegebb pont a falon. A kérdés ilyenkor pusztán az, hogy van-e olyan hideg ez a pont, illetve olyan magas a páratartalom, hogy lecsapódjon itt a pára. Egy jól szigetelt épület esetében ez a különbség minimális (1-2 °C), de rossz esetben ez akár 5-15 °C is lehet! A lényeg: a harmatpont A kulcskérdés tehát igazából nem a hőhíd jelenléte, hanem a harmatpont. A harmatpont pedig a hőmérséklet és a páratartalom függvényében alakul ki. Erre van egy táblázat is, mely bemutatja, hogy adott hőmérséklet és relatív páratartalom esetében hány foknál csapódik le a pára egy adott felületen: A táblázat azt mutatja, hogy adott hőmérsékleten, milyen páratartalom mellett, hány fokos falfelületen csapódik le a pára. Ebből következik tehát, hogy egyrészt szigetelni kell annak érdekében, hogy a falak felületi hőmérséklete minél magasabb legyen, másrészt viszont, ha ez nem hozza meg a megfelelő eredményt, tehát szigetelés után is megjelenik a penész valahol, akkor csak a páratartalom csökkentésével érhetünk el eredményt.