Veszedelmes ingatlanhibák

A házak műszaki hibái bizonyos szinten kompenzálhatók a vételárral, mégis vannak olyan alapvető hibák és hiánnyoságok, amelyeket ha fölfedezünk, azonnal tovább kell állnunk. Mikor mondjunk nemet egy ingatlanra? 

Bár léteznek olyan ingatlanhibák, amelyeket laikusként is könnyen kiszúrhatunk, a látszat néha csal: míg egyes apró jelek végzetes hibára utalhatnak, másoknak nem kell nagyobb jeletősséget tulajdonítanunk, hiszen több-kevesebb költséggel kijavíthatóak. 

A főtartó- és válaszfalakon lévő kisebb repedések tipikusan ilyenek: ezek adódhatnak az életkorból, a karbantartatás hiányából, a vakolatképzés hibáiból és épületmozgásból is. Ez utóbbi különösen autópálya-építések menti településeken fordul elő, ahol az állandó rezonancia ilyesmit is előidézhet.

A repedések statikai szempontból akkor veszélyesek – bár ezt mindenképpen statikus szakértővel is meg kell vizsgáltatni –, ha a fal mindkét oldalán megjelennek.

A legnagyobb veszélyt a falon ferdén átfutó repedések jelentik. Ha az ilyen repedések a fal nagyobb részén megfigyelhetőek, és azok nyílása több milliméteres, jelentős épületkárra lehet következtetni Az ilyen ingatlant legjobb „helyből elfelejteni“.

A kisebb repedések nem feltétlenül veszedelmesek, viszont jó okot adhatnak az alkura. Ha csupán vakolathibáról van szó, megoldható annak teljes leverése nélkül is. A külső vakokatcsere akkor praktikus, ha hőszigeteléssel is el szeretnénk ellátni új otthonunkat: az új falfelület képzését egyúttal az épület fokozott hővédelmével, kombináljuik. 

Repedések a plafonon Régebbi – fafömémes épületnél - gyakori a mennyezet repedése is, amely különösen akkor veszélyes, ha megjelenése pókhálószerű, és nagyobb felületet érint. Ennek elsődleges oka, hogy a gerendázatra erősített nádpalló (stukatúr) már nem tapad kellően az utólagosan felhordott vakolathoz. Ez a hiba csak a mennyezet cseréjével orvosolható, mivel a vakolat leverésekor megsemmisül a nád is. Ha ilyesmit veszünk észre egy ingatlanon, mindenképpen meg kell gondolnuk annak megvételét, mivel tetemes pluszköltséggel kell számolnunk. Akinek ez nem jelent akadályt, teljesen új deszkamennyezetet, esetleg gipszkarton-mennyezet készíttethet. A új plafon légrése egyben hőszigetelést is eredményez, az így kialakult résbe pedig modern spotlámpás mennyezetvilágítás is építhető. Időzített bomba a tetőn 

Magastetős épületeknél a tetősíkokat nagyon fonmtos szemügyre venni: a hullámos tetősík egyértelműen a tetőtartó lécek elöregedésére, esetleg a szarufák „fáradására“ utal, amely gazdaságosan nem javítható – hívja fel a figyelmet Sándor István. Ilyesmivel csak akkor érdemes próbálkozni, ha a szarufák és cserepek megfelelő állapotban vannak, és a tetőléc cseréje után az eredeti cserepek nagyobb része visszarakható – bár a legegyszerűbb, úgynevezett hódfarkú cserepek esetében ezt sem ajánlható. A már megindult „hullámosodásnak“ akár nagyobb hóterhelés hatására is beláthatatlan következményei lehetnek! Költségek a láthatáron 

A mai energiaárak mellett a vásárlás előtt feltétlenül szakemberrel kell megvizsgáltatni a ház fűtésrendszerét, különös tekintetel a kazánra és a vízmelegítőre. Az öntöttvas radiátor esztétikailag a legrosszabb – ugyanakkor a legjobb hőleadó. Ezekkel az a legnagyobb probléma, hogy cseréjüket (mivel magánházak esetében nem szokás a fűtésre használt víz vegyi kezelése - a csapvíz kémiai összetételétől függően előbb-utóbb be kell kalkulálni. Öreg ház esetében ugyanígy kell eljárni a villanyhálózat ellenőrzésekor is, a lakástüzek többsége az előregedett villanyhálózat miatti zártlat következménye. A régi típusú nyílászárókat is alaposan szemügyre kell venni, 40-50 éves épületnél pedig esztétikai okokból is indokolt cserélni őket. Nagyon ritkán még ma is találkozhatunk egyrétegű üvegezéssel ellátott ablakkal, ezek cseréje pedig elkerülhetetlen. (Az energiatakarékosságra ösztönző pályázatokat ilyesmire is igénybe lehet venni.) Penészes kétségek Minden itípusú ingatlan vásárlásakor az egyik legnagyobb veszélyt a penészesedés jelenti. Ennek oka egyaránt lehet hőszigetelési hiba (ez panellakások esetén gyakoribb) és nem kellő mértékű szellőztetés. Az egyre tökéletesebb szigetelésű nyílászárók miatt viszont a belső páratartalom megnőhet, és ha nem szellőztetnek eleget, reggelente páralepacsódás jelenhet meg a belső ablaktáblán. Penész megjelenésére különösen a konyhákban és a fürdőszobákban lehet számítani, mivel ezeken a helyeken keletkezik a legtöbb vízgőz. Családi házak esetében az is előfordulhat, hogy a nem beépített a padlástér födém alatti szigetelésére nem fordítottak kellő figyelmet – ez utólag megszüntethető ugyan, de az anyagba „beköltözött“ penészgomba veszélye ok lehet a távozásra. 

Frissen festett lakásoknál különösen résen kell lennünk, mivel az eladók gyakran megpróbálkoznak az ilyen nyomok eltüntetésével. Esőverte otthonok Lapostetős, zárószinti lakások esetén az esetleges beázásokra és penészesedésekre mindig figyelemmel kell lennünk, mivel az ilyen ingatlanoknál gyakran előfordulnak ezek a hibák. Ha ilyen ingatlant teljesen felújított állapotban kínálnak, inkább álljunk tovább, ugyanis nagy az esélye annak, hogy a felújítással hibákat akarnak elfedni. Nem érdemes ilyesmit kockáztatni, és anyagilag is jobban jövünk , ha a szükséges felújításokat magunk végezzük vagy végeztetjük. Alapok nélkül sose Alapozás és a szigetelés nélkül nagyon kockázatos házat venni, még nagyon alacsony áron is. Az alapozás hiánya, vagy a pusztán téglából készült alap előbb-utóbb megsüllyedést, ezt követően pedig a főtartófalak elmozdulását okozza, amely visszafordíthatatlan műszaki hibasort indít el. A fagyhatár miatt az alapnak 60-80 centiméter mélynek kell lennie, és betonból kell készülnie. Ez utóbbi biztossá teszi, hogy az alap és a fal közé legalább egyrétegű bitumenes szigetelés készült. Az alapozás hiánya a talaj feletti vizesedésen és a vakolat elszíneződésén, lepergésén látszik. Megfontolás tárgya Ha a rossz szigetelés miatt "salétromosodik" a ház, agresszív talajvízre lehet következtetni. Az ilyen hiba nem zárja ki a vételt, de alku tárgyát képezheti, hiszen utólagosan orvosolható: a fal szakaszosan meg lehet bonthati, és az utólagos aláfalazással együtt a szigetelés is pótolható. Értékesebb épület – és megfelelő anyagi háttér – esetén érdemes a szigetelés vonalában a falat átvágni, és utólagosan szigetelőanyagot behúzni. Esetenként fémlemezt is lehet alkalmazni, amely vegyi reakciók eredményeként a vizet oxigénre és hidrogénre bontva meggátolja, hogy a talajvíz később feljebb húzódjon.